Sophie :

SZERELEM
1998-2002

Az oldal tartalma
Flört
Fények játéka
Recept a boldogsághoz
Szerelmes vers
A szerelem ébredése
Gondolatnál sokkal jobb a valóság
Kőszobor

Ajándék
Álmodj!
A szerelem misztériuma
Mikor a szerelem búcsút intett
Simogató ősz
A szerelem reinkarnálódása
Ölelés
Reális szerelem
Tükörképek
Ön itt van most
Flört

Járják egymást körbe-körbe
kérdéseket mérlegelve,
válaszokon eltöprengve.
A jelen: ki tudja még?
A jövő: mindig remény.

Fények játéka

Két pici Fény cikázik át az égen.
Pajkosak, jókedvűek, nevetnek
vidáman kergetőznek.
Megállnak, egymásra néznek,
elmosolyodnak.

Azután kézen fogják egymást
és messzire mennek.

Recept a boldogsághoz

Hozzávalók:
Harmónia, hogy a részemmé válj
Szenvedély, hogy a lelkedbe égjek
Szeretet, hogy a szívedben éljek.


Szerelmes vers

Szemed tükrében élem az életem
szíved zugába költöztem kedvesem.
Hányódtunk az élet viharán eleget,
mielőtt kezed a kezemhez érkezett.
Megfizettünk minden jóért - már előre
csapkodtak a hullámok kőről kőre.
Végre kiértünk a fényre
és megtaláltuk egymást élve!

A valódi szívből jövő szerelmen megtörik az akarat. (Sophie)
A szerelem ébredése

Ha szeretlek, benned magamat szeretem
ha gyűlöllek, általad magamat temetem.
Ha boldog vagyok, a világot magamhoz ölelem
ha sírok, akkor Te zokogsz szívemben.

Ha élek, általad élek
s kezedbe teszem kezem
ha a levertség megbénít
az én sóhajom száll melleden.

Én élek, de Te ki is vagy nekem?
Részem, egészem, kivetítésem?
Élek-e? S Te élsz-e egyáltalán?
Miféle titok lappang innen-odaát?

Mi az, hogy élet?
Mi az, hogy lét?
Mi az, hogy egész?
Milyen egésznek része a rész?

Hol az értelem?
Hol az érzelem?
Hol van ebben az ember?
S mi az, hogy szerelem?

Nem tudom mi az, mi meglepett
csak érzem a követhetetlen
eseményeket.

Nem tudom hová visz
nem tudom mi vár rám
nem tudom a jövőt -
de láttam a dupla-szivárványt.

Valamit repít - messze távolba el
valamit megszépít -
a jövőm hozza el.

Gondolatnál sokkal jobb a valóság

Gondolatnál sokkal jobb a valóság
melyben szerető karod ölel át
szenvedélyünk felszikrázik
vágyat ölt és kivirágzik.

Gondolatnál sokkal jobb a valóság
melyben az Élet karol át
felém nyújtja végtelen kékjét
rám borítja zöld-selyem fényét.

Gondolatnál sokkal jobb a valóság
még akkor is, ha sok rossz tapad rá
jobb a rossznak szemébe nézni
mint gyáván megfutamodni.

Ha elfutok úgyis csak üldöz
- előle ki nem térhetek
kegyelmet úgysem nyerhetek.

Akkor jön a meglepetés:
szembenézni nem is nehéz
mire ráemelem szemem
összemegy az ellenfelem.

Gondolatnál sokkal jobb a valóság
melyben szerető karod ölel át
szikrák gyúlnak testünk-szerte
meghalunk a szerelembe.

Mottó:
Ha túl sokszor bántod meg őt, ki téged igazán szeret,
kedvesed kőszoborrá lesz.
Vértet lesz kénytelen viselni szívén,
hogy ne bánthasd meg oly könnyedén.
De közben észrevétlenül
a szerelem elmúlik, s lassan kihűl.

Kőszobor

Egy szép kőszobor áll a város közepén
sokan csodálják néhányan kedvelik mások megvetik.

A minap kimentem én is a térre
néztem a szobrot. Úristen! Mintha élne!

Már későre jár, a tér kihalt
meghúzódok egy öreg fa tövében.

Nem hiszek a szememnek –
a szobor megmozdul lassan, kínnal, keservvel.

A döbbenettől nem jutok szóhoz
mert kőarcán forró könny csorog.

Körülnéz nem lát senkit, azt hiszi maga van
megfeszíti testét – szétesik.

Bénultan indulok haza
tanúja voltam egy kőember kőhalálának.

Nem tudom másnap mi visz ki ismét a térre,
hiszen tegnap mindent láttam. Mégse!

A kőszobor ott áll ugyanúgy, mint tegnap
talán az arca más. Fáradtabb.

Minden éjjel meghal, reggel újraéled.
De kőszíve lassan nem dobog már érted.

Ajándék

Ajándékot kaptunk -
a sors bőkezű ajándékát.
Bontogatjuk csomagunk
levesszük az Élet szalagját.

Arcunkon fény sugárzik
lelkünk örömben úszik
a szeretet tengerén ringatózik
a Szépségnek kinyújtózik.

A csomagról fényes fátylak hullanak
kezünk az izgatottságtól összeakad
egymást túlsietve keressük a csomag belsejét
egymást túlnevetve lessük a meglepetést.

Végre meglátjuk a valót
a tükör mélyén ömnagunk
önmagunkban a szerelmet
s a szerelemben az Egyet.

Álmodj!

Álmodj tarka rétet
álmodj gyöngyvirágot
álmodj emberséget!

Álmodj jókedvet
álmodj szenvedélyt
álmodj szerelmet!

Álmodj merészet és nagyot
álmodd, hogy a tiéd vagyok!

Álmodd a legszebb álmot
mely valaha is elért
álmodd a legszebb élményt
melyet tested valaha is megélt.

Álmodj annyi pénzről,
amennyiből legszebb álmod
legboldogabb vára felépül.

A szerelem misztériuma

A szerelem magában hordozza
a szeretet énekét
s az Ég üzenetét.

A szerelem magában hordozza
a test örömét
s a lélek szépségét.

A szerelem magában hordozza
az egész világot
s a millió csillagot.

A szerelem magában hordozza
a halált, az elmúlást
s az örök feloldozást.

Mikor a szerelem búcsút intett

Mikor a szerelem búcsút intett
kezembe temettem arcomat
nem tudtam legyőzni az ürességet
melyet a szerelem hiánya tartogat.

Úgy éreztem fájdalmamban,
hogy szívem helyén egy lyuk van
a lyuk fekete és vígasztalan
szívem egyik zuga lett hontalan.

Azt hittem, elveszítettem képességemet
és többé már nem szerethetek
többé nem idéz föl az illat
mámoros pillanatokat.

Bölcsebb lettem azóta
fellebbent a titok fátyla:
a szerelem az ember ifjúsága
a megértés a szerelem vágya.

Simogató ősz

A pincében jártam álmomban
mert ott egy nagy dobozban
szalaggal átkötött csomag
s a csomagban szerelem van.

Kezemben tartva néztem a csomagot
- még nem tudtam, mit tartok -
elindultam, villanyt oltottam
akkor láttam, ott egy ifjú van.

A csomaggal felmentem
a vitrinbe betettem
késöbb kibontottam
s lányomnak átadtam.

A szerelem ifjúsága elillant
az ifjúság szerelme megfogant
a magból új szerelem születik
a szerelem szeretetbe hullik.

A szerelem reinkarnálódása

Elfelejtünk beszélni
elfelejtjük a szerelem
virágát becézni.
Elfelejtjük szomját oltani
éhét csillapítani.
Elfelejtjük szeméről
letörölni a könnyet
elfelejtjük, mert
a miénk lett.
Elfelejtjük simogatni
megölelni
elfelejtjük vigasztalni
vele nevetni.
Futó csókot nyomunk a homlokára:
„Szervusz drágám, jövök nem sokára.”
És elsietünk, mert annyi munka vár ma.

Így hát elhervad a virág
de mielőtt meghal
elillan a házból
és máshol vígasztal.

Ölelés

Telve van a szívem örömmel
telve van a testem gyönyörrel
színes pillangók cikáznak lelkemben
ezüst rózsakoszorút fon szellemem.

Millió szivárványszín csoda
hullámzik és kacag
millió édes szót súg
fülembe a gondolat.

Kitárul testünk
lángol érzékünk
lobbot vet a mámor
s hullik csillagzápor.

Az emberpár ölelkezik
a lélek még vágyakozik
ám vágya beteljesül -
mindkettő messzire repül.

A symbolon kapcsolódott
a gyönyör csúcsra hág
hátára veszi a rózsabimbó
a gyöngyöző emberpárt.

Reális szerelem

Vágyok rád, vágyam állandó
szeretlek, de ez néha fárasztó.
Felhevülök, ha a közelembe vagy
de nem bánom, ha néha békén hagysz.

Szeretlek mindig egyforma hévvel
ám néha dühítesz az egykedvűséggel.
Becsületes vagyok veled és igaz,
de nem mondanám, hogy ez mindig vigasz.

Utálom, ha dúlsz-fúlsz, kiabálsz
és azt is, mikor halálra intrikálsz.
Megőrülök, ha bután vigyorogsz
szörnyű érzés, ha unottan fintorogsz.

Kedves, édes, bájos mosolyod
a szívem középen találja el
szorgalmad és együttérzésed
mély örömmel tölt el.

Ha gondolkodnék
még sok jót mondhatnék, de ennyi elég.
Már ebből is látszik, hogy élünk boldogan
- csakúgy, mint rajtunk kívül oly sokan.

Tükörképek

A várakozás lábujjhegyre áll
messze feje fölött kikukucskál
az örömmel összedugja fejét
így adják egymásnak névjegyét.

A szeretetnek kávé illata van
a szürkeség surranva elillan
nincs itt semmi keresnivalója
mert virágillatú most az óra.

A pengék, ha ütköznek, szikrát váltanak
a béke csodálkozásában kikukkant
a harc tüze kékes-vörösen izzik
lángja mögött szeretet aluszik.

Halványan emlékszik ifjúság mámorára
- ma már pápaszemet rak orrára -
¬fölébredt álmából a megértés
fölütötte ősz fejét a féltés.

Az ellentétek megtalálták egymást
a tükörképek kiszolgálták egymást
én elvettem azt, ami az övé
így leszünk lassan egésszé.

A szellem megéli másságát
a szerelem-szeretet égi mását.


A versek az Élet különleges gyöngyszemei, és könnyen beleférnek az ezotéria tárgykörébe. Merthogy a versek is "titokzatosak", akárcsak az ezotériához tartozó szellemi tanítások. A verset ugyanúgy nem lehet ésszel felfogni, mint az ezotériát. Az oldalon, a Szerelem ciklus a következő verseket tartalmazza:
A szerelem ébredése, A szerelem misztériuma, A szerelem reinkarnálódása, Ajándék, Álmodj!, Fények játéka, Flört, Gondolatnál sokkal jobb a valóság, Kőszobor, Mikor a szerelem búcsút intett, Ölelés, Reális szerelem, Recept a boldogsághoz, Simogató ősz, Szerelmes vers, Tükörképek.
A versek az érzelmeinkhez, sőt, közvetlenül a Lelkünkhöz szólnak. Ezért Te, Kedves Olvasóm, mielőtt verset olvasnál, lazulj el, zárd be az elméd, viszont a szíved tárd ki, amennyire csak képes vagy rá. És hagyd, hogy a vers elmondja Neked azt, amire éppen szükséged van. Nagyon kellemes és hasznos időtöltést kívánok sok szeretettel: Sophie


Ha tetszettek a verseim, látogasd meg az EzoTaro kártyák oldalamat, mert ott is találsz még verseket - a kártyákon. Abban a különleges kegyelemben részesültem a Teremtő által, hogy megalkothattam páratlan verses kártyáimat. Várlak szeretettel az EzoTaro kártyák oldalamon!

Sophie további weboldalai, mint EzoTaro
E-mail: ezotaro22@gmail.com
Web#1: http://www.ezotaro.com
Web#2: http://www.lelekrestaurator.info
Web#3: http://www.ezotaro.odafigyelo.com