Az oldal tartalma:

Teremts!
Hogy mi a szabadság?
Olvadás (Weöres Sándor)
Jókedv

Teremts, de csak könnyedén!
Ne akadj fönn a nehezén!
Lépkedj lelked szeretetén
és találd meg önmagad
sorsod beteljesítvén.

(2007-11-02)

Szabadon szárnyalni
önvalómat láttatni
önmagam megvalósítani
boldogan kacagni.
Mindent megélni, mit ad az Élet
mindent megélni, mire csak vágy a lélek
mindent megélni, mit akar a Szellem
hogy önmagam, s Életemet megélhessem.

(2010-07-17)

Csipp-csepp
egy csepp
öt csepp
meg tíz...
olvad a jégcsap
csepereg a víz.

Weöres Sándor verse

Dalol a lelkem s az ég rám nevet
virágos a kedvem, Isten így hálálja meg
hogy bíztam Őbenne
és a Szeretetbe.

(2009-05-31)

Tegnap megint kisétáltam
volna a létből
ez földi életből.
Kisétáltam volna vidáman
tán vissza se néztem volna
de valami mégis visszatartott -
lelkem ismét megifjodott.

Azt súgta, hogy
"Vár itt még valami
vár itt még valaki
vár valami olyasmi
amit nem lehet itt hagyni.
Nem lehet itt hagyni
nem lehet lerakni
nem lehet elvetni -
ez Örömöt még meg kell élni."

(2007-11-01)

Megláttam magam, s életemet
felismertem a valóságom
s a képzeletet.

Felragyogott a jövő
elhalványult a múlt
létem már kevésbé bonyolult.

Szétvált a játszma és a lélek
eltört a tükör
eltörtek a képek.

Nem maradt homály
csak a Fény, mely
felragyogott létem egén.

*****
Tovább menni nem akadály
vízen siklik a lélekbúvár
földön áll és álmodik
szárnyain égre emelkedik.

(2010-07-17)

Szeretet van bennem
s én a Szeretetben vagyok
fölnézek az égre
és rám kacsintanak a csillagok.

Sok keserves perc pereg le
mint a homokóra
sok keserves könnycsepp hullik
a könnycsepp-tóba.

Átéltem a sötét éjszakát
lassan rám virrad a hajnal
lerázom magamról az út porát
a Nap mosolyog, s megvigasztal.

Megérkeztem valahová
még nem tudom hová
azt sem tudom meddig maradok
s merre megyek tovább.

Mégis jól érzem magam
testem-lelkem ragyog
fölnézek az égre
és rám kacsintanak a csillagok.

(2010-06-23)

Ha én macska lennék, napestig tejfölt nyalogatnék
ha tejföl lennék, a macskának visszanyalnék.

Ha én spenót lennék, fehér tányéron virítanék
ha tányér volnék, a spenótra rákacsintanék.

Ha fűszál volnék, tehénkének étek lennék
ha tehén lennék, fűszál sose volnék.

Ha mese lennék, a gyerekeknek élnék
ha Élet lennék, mesegyerek lennék.

Ha nem írtam volna ezt a verset, semmi nem történnék
de mivel megírtam, aludni mentek a törpék.

(2011-03-04)

Újra enyém az Élet
s én újra az övé vagyok
újra hullámzik a természet
s én az egész része vagyok.

Újra hangosan dobban a szívem
s lelkem újra a végtelenben jár
az áramlat felkapott hátára...
Újra én vagyok a királylány.

Újra kinyíltak a kapuk
s velük az alvó ablakok
újra feltekintek az égre...
Megleltem a helyem végre!

(2007-11-17.)

Az igaz, hogy most szívesen lecserélném fejem
mert viselnem szörnyű gyötrelem -
abroncs szorítja körbe homlokom
és folyamatosan pásztázom holnapom.

De a holnapban magam nem lelem
úgy tűnik, saját árnyékom lettem.
Megszűnt volna különállásom ideje?
Na jó, de hol vagyok eltemetve?

Ez őrület!
Nem találom fejem
nem találom hazám...
Jesszusom!
De hisz' ez itt a Királylány!

Sophie (2007-11-02)