Június 19.
Hit

Attól függ, mivel azonosítom magam. Abban hiszek.

Június 25.
Hit, bizalom, szeretet

Hit, bizalom, szeretet – egyet jelentenek. Akkor vagyunk képesek kiállni valamiért, ha értékesnek véljük. Gondoljuk végig mi mindenért nem állunk ki, mi mindent nem vállalunk fel: szerelmet, szeretetet, véleményt, önmagunkat. Ha nem tudunk kiállni a szerelemért, a valódi, igaz Szeretetért, akkor Istent, az Egységet nem vállaljuk fel. Vagyis nem Istenben nem hiszünk, nem bízunk, hanem a Szeretetben, a Gondviselésben kételkedünk. Ez a hitetlenség, bizalmatlanság, kétség.
Most is úgy indult, mint máskor, hiszen még a pánik is rám jött, de a félelem annyit veszített már erejéből, hogy le tudtam küzdeni, és nem vette el a józan eszemet, ezért lassanként kivilágosodik a kép. Nem Istenért kell kiállni, hanem a Szeretetért, önmagunkért. Hiszen a Szeretet és Isten ugyanaz, minket pedig Isten a saját képmására teremtett! Ahány ember van, annyiféle igazság van és annyiféle út, ahol eljutunk Istenhez. Nem a templomban dől el, hogy ki Istenhívő, hanem az ember hétköznapi cselekedeteiben. Ezt jelenti hát, hogy ha nem állsz ki magadért, soha nem leszel boldog, mert ezzel elfordulsz önmagadtól, Istentől. És Isten valóban a legjobbat akarja nekünk, hiszen az az ember, aki bátor, aki vállalja magát, a

cselekedeteit, aki nem fél szeretni és azt megvédeni – csakis boldog lehet.
„Nem menekülni kell egy helyzetből, hanem megérteni” (Müller Péter: Ji-King). Úgy tűnik, tényleg minden egy döntéssel kezdődik. Ahogy döntésre jutottam, beindultak a gondolataimat megvilágító felismerés-fényecskék. Úgy látszik, amint az ember nem menekül, és hajlandó szembenézni a problémájával, a tudat máris fényt kap. Az első lépés a bátorság, ami nem azt jelenti, hogy nem félek, hanem azt, hogy félek, de megteszem, és ennek jutalma a megértés, felismerés.
FÉLELEM > RAGASZKODÁS > FÜGGŐSÉG > BOLDOGTALANSÁG.
Addig osztjuk egymásnak a feketelevest, amíg az egyikünk egyszer besokall, és azt mondja, hogy ELÉG! Ezzel leáll a játszma, leáll a boldogtalanság, és felkel a Napunk.

Július 05.
Hit – tudatosság

Amíg egotudattal élünk, addig csak hinni tudunk, amikor átváltunk Lélektudatra, akkortól nem hitről beszélünk, hanem tudatosságról. Ez a lényege a hit-hitetlenségnek, ahol is a hit alternatívája nem a hitetlenség, hanem a tudatosság. Sokan vagyunk most ezzel a problémával mi, akik kettős tudattal születtünk (Lélek és ego), és éppen azért, mert az ébredést, a tudatosodást a hitetlenség előzi meg. Mi „zsigerből” nem hiszünk, ám hitetlenségünk ereje sarkall minket tudatosságunk felébredésére.